Pongrátz Gergely mondta egy beszédében, (vasárnap délután hallottam a rádióban) hogy a kilencvenes években és utána is egyesek úgy használták a reform-kommunista szóösszetételt , mintha annak jelentése - és a mögé bújt emberek szellemisége - valami pozitív tartalmat takarna. Azt is hozzátette, hogy ő még nem hallott például reform-fasizmusról!
És milyen igaza van: míg Gyurcsány és szocialista pártja, Nagy Imre, a "reform-kommunista" vezető örökösének tekinti magát, addig a jobboldal meghatározó pártjaiban senki nem ácsingózik egy reform-fasiszta politikai örökébe lépni. (Abban talán nem kell egyezkednünk, hogy a kommunista és a fasiszta egy kutya!)
Tényleg miről ismerszik meg a reform-fasizmus? (Csak azt ne mondja mán valaki hogy az Árpád-sávos zászlókról, mert még lebüdös reformkommunistázom!)