Almúnia, agrárreform, bor- és mézügy, eurozóna, statisztikai jelentés, adóügyek. Utolsó hetét és utolsó heti plenáris ülését tartotta az Európai Parlament Strassbourgban. (Mint ismeretes, ez az a hét, amit a franciákon kívűl mindenki ellenez, ugyanis az év 13 hetén az EP teljes aparátusa vonatra száll és átpakol több ezer ember Strassbourgba, ahol a teljes infrastruktúra párhuzamosan ki lett építve.) Szóval az utolsó heti plenáris. Magyar és szegedi szemszögből nagyüzem volt. Becsey Zsolt szegedi európai parlamenti képviselő beadványokkal, felszólalásokkal és sajtóközleményekkel indult csatába, miközben még egy jelentését is elfogadta az Európai Parlament. Nézzük címszavakban:
Megkérdezte Almúnia biztos urat:
Röviden a lényeg, hogy Becsey Zsolt az iránt érdeklődik a biztos úrnál, vajon mennyire is hitelesek azok a pénzügyi értékelések, melyeket a Brüsszeli Bizottság a tagállamok makrogazdasági teljesítményéről ad. (Amikor ugye kiderült, hogy a magyar miniszterelnök telefonhívásokat intézett Almúniához, és adatszolgáltatási trükkök százait hajtotta végre.) Más megközelítésből van-e valamilyen elégséges eszköz az olyan megtévesztő adatszolgáltatások kiküszöbölésére, mint a 2005-ös görög vagy a 2006-os magyar téves adatszolgáltatás. Becsey Zsolt jogalkotási szándékot kér a parlamenttől ez ügyben. Más kérdés, hogy Almúnia biztos úr lanyha érdeklődést mutatott a kérdés iránt, mert bent sem volt a teremben, helyettese sablonválaszában sablonintézkedést ígért. (Ugyanakkor a szocialista vezérszónok is elismerte a probléma létét.)
Közösségi agrárreform:
A Dél-Alföld és Magyarország mezőgazdasági termelőinek gondjaira hívta föl a brüsszeli Bizottság agrárügyekért felelős tagjának figyelmét Becsey Zsolt. Egy probléma, hogy az állami segély mértékének túlságosan alacsony szintet határoz meg a mezőgazdasági kisvállalkozók részére. (Nagyságrendekkel kisebb, mint más vállalkozások esetében.) Továbbá, piaci kockázati esetekre közösségi garanciaalapokat kellene létesíteni, az ÁFA-befizetést a tényleges pénzforgalomhoz igazítsák, a méztermékek minőségére szigorúbb szabályokat vezessenek be és a borreform elfogadhatatlan, mert Magyarországon minőségi szöllőterületek kivágására ösztönöz.
Eurozóna:
Reményét fejezte ki, hogy lesz az Európai Unió nyugati felében a továbbiakban is annyi éleslátás, hogy elrettentés helyett végre megkezdjük az euróövezet kiterjesztését a volt szovjet érdekzónára is, ugyanakkor felmerül a kérdés, miért van az, hogy a monetáris integrációban résztvevők egymás között is megtiltják a munkaerő szabad áramlását, úgy tűnik láthatóan félnek a szlovén munkaerőpiactól.
Adóügyek:
Becsey Zsolt, a magyar néppárti delegáció adózásért felelős tagja megelégedéssel vette tudomásul, hogy az Európai Parlament plenáris ülésén úgy döntött: nem fogadja el azt a jelentést, amely az alkohol és alkoholtartalmú italok (elsősorban a sör) minimum adószintjének emelését célozta a Bizottság részéről. Így - parlamenti vélemény híján - a Tanács nem dönthet a kérdésről.
És még címszavakban:
Elfogadták Becsey Zsolt statisztikai jelentését.
Elfogadták Barsiné Pataky Etelka jelentését a közlekedés politikáról.
EP: Csak az euroországokhoz viszonyítsák a konvergenciakritériumokat.
Koháziós politika az EU legszegényebb országaiban.
Jelentés az Európai Központi Bankról.
Európai távlatokat nyújtana az EP Ukrajnának.
Megkérdezte Almúnia biztos urat:
Röviden a lényeg, hogy Becsey Zsolt az iránt érdeklődik a biztos úrnál, vajon mennyire is hitelesek azok a pénzügyi értékelések, melyeket a Brüsszeli Bizottság a tagállamok makrogazdasági teljesítményéről ad. (Amikor ugye kiderült, hogy a magyar miniszterelnök telefonhívásokat intézett Almúniához, és adatszolgáltatási trükkök százait hajtotta végre.) Más megközelítésből van-e valamilyen elégséges eszköz az olyan megtévesztő adatszolgáltatások kiküszöbölésére, mint a 2005-ös görög vagy a 2006-os magyar téves adatszolgáltatás. Becsey Zsolt jogalkotási szándékot kér a parlamenttől ez ügyben. Más kérdés, hogy Almúnia biztos úr lanyha érdeklődést mutatott a kérdés iránt, mert bent sem volt a teremben, helyettese sablonválaszában sablonintézkedést ígért. (Ugyanakkor a szocialista vezérszónok is elismerte a probléma létét.)
Közösségi agrárreform:
A Dél-Alföld és Magyarország mezőgazdasági termelőinek gondjaira hívta föl a brüsszeli Bizottság agrárügyekért felelős tagjának figyelmét Becsey Zsolt. Egy probléma, hogy az állami segély mértékének túlságosan alacsony szintet határoz meg a mezőgazdasági kisvállalkozók részére. (Nagyságrendekkel kisebb, mint más vállalkozások esetében.) Továbbá, piaci kockázati esetekre közösségi garanciaalapokat kellene létesíteni, az ÁFA-befizetést a tényleges pénzforgalomhoz igazítsák, a méztermékek minőségére szigorúbb szabályokat vezessenek be és a borreform elfogadhatatlan, mert Magyarországon minőségi szöllőterületek kivágására ösztönöz.
Eurozóna:
Reményét fejezte ki, hogy lesz az Európai Unió nyugati felében a továbbiakban is annyi éleslátás, hogy elrettentés helyett végre megkezdjük az euróövezet kiterjesztését a volt szovjet érdekzónára is, ugyanakkor felmerül a kérdés, miért van az, hogy a monetáris integrációban résztvevők egymás között is megtiltják a munkaerő szabad áramlását, úgy tűnik láthatóan félnek a szlovén munkaerőpiactól.
Adóügyek:
Becsey Zsolt, a magyar néppárti delegáció adózásért felelős tagja megelégedéssel vette tudomásul, hogy az Európai Parlament plenáris ülésén úgy döntött: nem fogadja el azt a jelentést, amely az alkohol és alkoholtartalmú italok (elsősorban a sör) minimum adószintjének emelését célozta a Bizottság részéről. Így - parlamenti vélemény híján - a Tanács nem dönthet a kérdésről.
És még címszavakban:
Elfogadták Becsey Zsolt statisztikai jelentését.
Elfogadták Barsiné Pataky Etelka jelentését a közlekedés politikáról.
EP: Csak az euroországokhoz viszonyítsák a konvergenciakritériumokat.
Koháziós politika az EU legszegényebb országaiban.
Jelentés az Európai Központi Bankról.
Európai távlatokat nyújtana az EP Ukrajnának.