A tegnapi nap folyamán az Európai Parlament elfogadta régiónk EP-képviselőjének, Dr. Becsey Zsoltnak a jelentését, arról az Európai Bizottsági javaslatról, mely szerint három évvel meghosszabodna a jelenlegi szabályozás arról, hogy az EU-n kívül bejegyzett, de az EU-n belül szolgáltató rádiós, televíziós és egyéb elektronikus szolgáltatókat hozzáadottérték-adó (Itthon ÁFA.) megfizetésére kötelezi. Miért is van erre szükség? Elsősorban azért, hogy az EU-s szolgáltatók ne kerüljenek versenyhátrányba, januártól, amikor a jelenlegi szabályozás lejárt volna. (A román műholdas TV-t ez nem érinti, mert januártól csatlakoznak, másfelől nyilvánvalóan a csatlakozás tényét jó előre beépítették árpolitikájukba.) Becsey Zsolt indoklásában hozzátette még, hogy jogbiztonsági kérdések is felmerülnek, mivel a szolgáltatók elektronikus dokumentációit és könyvelési- valamint adózási irataikat a szolgáltatás országában is meg kéne őrizni, arra az esetre ha bármiféle probléma felmerül. Az ECON (Gazdaság- és Pénzügyi Bizottság) egyetlen magyar tagja élesen kifogásolta, hogy az Európai Bizottság túl sokáig késlekedett javaslatával - mivel a Tanács azt függővé tette más ügyekben remélt komprumisszumaitól - a decemberi parlamenti döntés alapjául szolgáló bizottsági javaslatot, csupán idén november végén nyújtotta be az Európai Bizottság nevében Kovács László illetékes biztos. Ez pedig - az euroképviselők pártállásra való tekintet nélküli véleménye szerint - súlyosan sérti a Strasbourg-i testület törvényalkotási részvételi lehetőségeit. Amint azt Becsey Zsolt jelentéstevő elmondta, nem lehet a tagállami miniszterek alkuja miatt csorbítani az Európai Parlament tevékenységét, különös tekintettel arra, hogy az Európai Bizottságot a Strasbourg-i testület választja meg. "Reméljük, hogy Kovács László - okulva ebből a sajnálatos esetből - többé nem hozza megalázó helyzetbe a választott testületet, és időben nyújtja be javaslatait" - mondta Becsey Zsolt.

Mindezzel egy időben (A strassbourgi plenárison.) Becsey Zsolt felszólásában üdvözölte Brokk és Stubb jelentését, melyben megerősítik azon koppenhágai elveket, amik szerint minden csatlakozni kívánó ország saját érdemei szerint haladhat előre, ennek megfelelően Horvátország esetében nyugodt szívvel kijelenthető, hogy még ezen parlamenti ciklusban új tagként üdvözölhetik az EU-ban. "Ugyanakkor az egyedi érdem és a bővítés folytatása valóban komolyabb vizsgálatot igényel ezután a Nyugat-Balkánon. Valódi reformokra van ugyanis szükség. Így van ez a Horvátországgal szomszédos Szerbiában is, ahol az északi tartomány, Vajdaság is hídszerepet játszott, éppen nyugati gyökerei miatt. E hídszerep megmaradhatna, amennyiben Szerbia ennek megőrzésére törekszik, ahelyett, hogy folytatná az uniós népek őshonos kultúrájának jelenlegi fölszámolását. Az utóbbi esetben már nem európai, hanem bizánci unióról kellene beszélnünk."